Milyen mélyen van vizem?

A jó hír: Mindenütt van víz a talajban…
…és a rossz: van amikor nehezen termelhetõ ki.

“Van vizem?” “Milyen mélyre kell fúrnom, hogy legyen vizem, és akkor biztosan lesz e vizem?” Ezek a leggyakoribb kérdések. Szerencsére hazánk világviszonylatban csapadékban gazdag helynek számít, bõségesen áll víz a rendelkezésünkre. Azaz mindegy, hogy az ország mely sarkában lakunk, majd mindig tudunk kútból vízhez jutni, csupán a fúrási mélység és a kút vízhozama eltérõ.

Hol találok vizet ?

A talajvízszint megállapítására különbözõ lehetõségek léteznek:
1. A környéken bizonyára van már valakinek kútja, kérdezze meg a szomszédokat!
2. Beszéljen a helyi vízmûvekkel, nekik vannak vízügyi térképeik, illetve megfigyelõkútjaik, minden bizonnyal szívesen segítenek.
3. Forduljon hozzánk:Tel.:(70) 779 779 9, Email: info@primakut.hu, sokszor azonnal felvilágosítást tudunk adni, de ha nem, akkor is nagyon szívesen készítünk önnek ingyenesen minden kötelezettség nélkül egy ajánlatot.

Gyakori kérdés, hogy a telek melyik részén érdemes fúrni, kell e pálcával vizet, vízfolyást föld alatti keresni:

Síkság:
Talajvizek az alföldön sík vidékeken a föld alatt tószerûen helyezkednek el, többnyire mindenütt többé kevésbé azonos mélységben találhatóak. (Feltételezve, hogy a talaj felszíne sík.) Tehát ha a talajvíz egy bizonyos helyen mondjuk öt méterre helyezkedik el a felszíntõl, várhatóan több száz méteres körzetben hasonló mélységben található talajvíz. Természetesen elõfordulhatnak gyûrõdések a föld mélyén, amelyek hatására a talajvíz helyzete változik, de ez inkább a kivétel a szabály alól.
Hegyek és völgyek:
Hegyekben, dombokon, völgyekben a talajvíz elõfordulása másként alakul. Itt amennyire lehetséges, a legmélyebb pontban érdemes kutat fúrni, mivel a víz oda igyekszik és a legmélyebb ponton mint patak folyik. Gyakran fordul elõ, hogy a patak nem lép ki a felszínre, de a föld alatt akkor is megtalálható. Sokszor találni hegyekben, völgyekben kemény kõzetet, amely a kút készítését megnehezíti, ezáltal plussz költségeket idézve elö.

Talajok vízadóképessége

A talajvízkutak által használt vízadóréteg körülbelül egymilló éves. A talaj rétegei különbözõ homokokból, sóderekbõl, agyagokból épülnek fel. Találni továbbá erózió által felaprított görgeteges kõzeteket, és helyenként akár vulkanikus vagy üledékes eredetû masszív kõzetréteget is.

A talajrétegek felépítése egy tortára hasonlít. Vízszállító homok és sóderrétegek között elhelyezkedõ agyagos vízzáró rétegek jellemzik. Ezeken a rétegeken földalatti tavak képzõdnek. Így különbözõ egymás felett elhelyezkedõ víztároló rétegek alakulnak ki. Az idõ múlásával a víz lassan keresztülszivárog a vízzáró rétegeken az alatta elterülõ következõ rétegvíz “emeletbe”.

Image

Az agyag talajok nagyon finom szemcsékbõl épûlnek fel, (0,002mm-0,06mm) és ezáltal a szemcsék közötti víztárolásra alkalmas üregek is nagyon kicsik. Ezért ez a talajtípus nagyon rosszul adja le a vizet egy kútba. Amennyiben a kút kevés víz kivétele után száraz, valószínüleg agyagos talajrétegben van a szûrõ.

Homokos, sóderes talajokban nagyobbak a szemcsék közötti üregek (0,6mm-63mm), a víz minden irányból gyorsan pótlódni tud, ilyen rétegek alkalmasak a szûrõzésre.

Nagyon fontos, hogy a szûrõ lehetõleg nagy szemcseméretû talajrétegbe kerüljön (szemcseméret >0,5mm), különben nem lesz megfelelõ a kút teljesítménye.

by