Kútbéléscső

Megosztás
« Vissza az indexhez

A kútfúrás során a legfontosabb beépített anyag a kútbéléscső. Minősége meghatározza a kút élettartalmát, falvastagsága, anyagösszetétele, homogenitása koncentrikussága, hogy csak egy pár paramétert említsek mind fontos.
A falvastagság ugye a cső stabilitásával arányos, azaz minél nagyobb nyomás nehezedik a csőre, annál vastagabb falra van szükség, nehogy a cső összeroppanjon, ami a kút végét jelentené. Jellemzően 5 mm-nél vékonyabb falú csövekkel csak sekély kutaknál érdemes kísérletezni, mélyebb kutaknál, laza, nem állékony talajszerkezetnél ennél vastagabb falú csövek használatát javasoljuk.
Persze a falvastagság nem az egyetlen tényező, fontos például az anyagösszetétel is, mert ugye nem mindegy, hogy az a víz, amivel növényeinket öntözzük, esetleg megisszuk, milyen anyag összetételű csőben áll, mit old ki belőle. Időnként látni fura szürke csöveket, amely mindenféle újrahasznosított műanyag szemétből készül, no én ilyenből nem innék, és nem az a legrosszabb, hogy esetleg elhasznált és bedarált WC ülőkéből készül.

Az európai szabvány szerinti kútbéléscső színe kék, RAL 5015, hogy pontos legyek.

A Kútbéléscső nem tokos, hanem menettel, esetleg más gyári mechanizmussal kapcsolódik egymáshoz, a szegecselés, csavarozás nem a professzionalizmus csúcsa, bár tény, hogy az ilyen csövek olcsóbbak. A nem megfelelő házi csatlakozás a csőrakatban feszültségekhez vezet, amelyek a kút összeroppanását okozhatják.
Volt már rá példa, hogy csatornacsőből készült kút, amelynél még arra is érdemes odafigyelni, hogy ezek a csövek sokszor habosítottak. azaz két vékony masszív kéreg között PVC hab található. No ez a nem életbiztosítás egy kút számára. A csatornacsöveket arra találták ki, hogy a talajszint alatt egy méterre legyenek elásva, nem tudnak több a kutakban sokszor fellépő több bár nyomásnak ellenállni.

A lefolyócsőből készült kutakat itt nem szeretném minősíteni, csupán megjegyezném, hogy a fent javasolt 5 mm helyett ezek falvastagág 1.8 mm, és a gyártó ezek földbe fektetését egyáltalán nem javasolja, ezek a  csövek arra vannak, hogy falra, vagy falba szereljék őket.

És mivel professzionális kútbéléscsövek sajnos nem olcsók, az olcsó csöveket is gyártják mindenfele. A kútbéléscsőről is elmondható, mint a barkácsáruházas kisflexről, vagy akár a kútfúrásról, hogy nincs az a gyenge minőség, aminél nem lehetne még egy kicsit olcsóbban, még egy picit gagyibbat gyártani, mert csak az ár számít.

Látni például olyan csövet, amely nem koncentrikus. Tehát az 5 mm-es falvastagságú cső egyik oldala 7, a másik 3 mm vastag volt, kifogtam egy rossz szériát. Nem győztem újra fúrni az összeroppant kutakat. No akkor cseréltem le a beszállítóm, azóta Ausztriából hozok be csövet ami ugyan drágább, de még nem volt problémám vele, egy kutam se roppant össze.

Miért ennyire fontos a nyomásállóság? A vízadó réteg többnyire homok/sóder/kavics, ami nem egy túl állékony valami, kötöttebb ugyan, mint a sóderkupac a tüzépen, de hasonló. Ebben még (remélhetőleg)víz is áramlik, ami tovább lazítja a talajt. Nem utolsó sorban minél vastagabb réteg szűrőkavics veszi körbe a gyűrűs teret, annál jobb, homokmentesebb a kút. Na most a vízadóréteg is, és a szűrőkavics is majdnem folyadékként viselkedik, azaz nyomást fejt ki a kútbéléscső felé. Tíz méter magas vízoszlop 1 bar nyomást fejt ki, mivel a szűrőkavics, homok fajsúlya magasabb, ez inkább 1.5 bar. A csatornacső nyomásállóságát már pár méteres szűrőkavics le tudja küzdeni, ergo nem lehet akkora vízoszlopot, előállítani, a kút gyengébb vízhozamú lehet csak. Hogy a bajt ne tetézzük szűrőkavics beépítésére sem igen kerül sor, azaz a kút jobban fog homokolni, mint feltétlenül muszáj. Ezek a lefolyócsövekre hatványozottan, és sajnos a “tokos” más néven “kék” csövekre is vonatkozik.

És akkor lássuk a végén a cső legérdekesebb paraméterét, a átmérőjét. No ez azért nem biztos, hogy annyira fontos. Egy kút vízhozamát a statikus illetve a dinamikus vízhozam szerint jellemezzük. Leszögezném, hogy kivételektől, azaz nagyon gyenge vízhozamú talajoktól eltekintve nem szerencsés a puffertartályt kút formájában kiképezni, mivel drága. Tehát a fúrt kút nem víztározó. Akkor viszont mekkora legyen a kútbéléscső? Akkora, hogy a kiválasztott szivattyúval használható legyen. Ez azt jelenti, hogy felszíni szivattyú esetén akár a hobbi kút 40 mm-es csöve is működőképes lehet, a 3″-os búvárszivattyú már a 90mm-es de inkább 110mm-es csövet igényelnek, a legelterjedtebb 4″-os  búvárszivattyú pedig minimum 110, de ha lehet inkább 125, esetleg 140 mm-es kútbéléscsőben érzi magát igazán jól. Sekélyebb kutak lehetnek gazdaságos kerti kút kivitelezésű de inkább a kerti kút, vagy még inkább a primakut típusokat preferáljuk, ha a megrendelő pénztárcája ezt engedi.

« Vissza