A fúrt kút felépítése

A fúrt kutakat vízszintjük szerint két nagy csoportra oszthatjuk. Azokból a kutakból, amelyek vízszintje nincs hét méternél mélyebben, egy talajfelszínre telepített külső szivattyú segítségével is kitermelhető. Ezzel ellentétben a hét méternél mélyebben fekvő vízszintű kutakból kizárólag búvárszivattyúval lehetséges a víz felszínre hozatala. Ez a különbség a szükséges béléscső átmérőben is megmutatkozik, míg egy külsőszivattyús kút csövezete már akár 32 mm is lehet, egy búvárszivattyús csövezéshez ajánlatos legalább 90 mm-es csövet használni.

Rétegvízkút felépítése
Image

Furatátmérő
A kút furatának teljes átmérője. Nagyobbnak kell lennie mint a beépített cső átmérőjének, a csövezésen kívűl még a kavicsszűrőnek is el kell férni. a furatban. Lássunk két szokványos normál kútméretet német szabvány szerint:

1. DN80: 90 mm csövezés külső átmérő + 2x50mm kavicsszűrő=188mm furatátmérő
2. DN115: 125mm csövezés külső átmérő + 2x50mm kavicsszűrő=225mm furatátmérő

Vízszint
Egy kúttal kapcsolatban két vízszintet kell figyelembe vennünk:

1. Nyugalmi vízszint – az a vízszint amely beáll amikor a kútból a vízkivétel szünetel.
2. Üzemi vízszint amely a kút üzemelése közben beáll.

Míg a nyugalmi vízszint a környezet által adott, az üzemi vízszintet a kitermelt vízmennyiség által határozza meg. Természetesen az üzemi vízszint mindig mélyebb mint a nyugalmi vízszint. Nem szabad, hogy az üzemi vízszint a szűrőig lesüllyedjen, különben a levegő oxigénjének hatására lerakódások keletkezhetnek a szűrőn, amelyek a kút teljesítményét csökkentik, azt akár teljesen tönkre is tehetik. Ilyen károsodott kutak szűrőit lehetséges javítani, forduljon bizalommal hozzánk, lépjen velünk kapcsolatba.
Talajvízkutaknál azt is figyelembe kell venni, hogy egy forró nyár folyamán a talajvízszint akár két három méterrel is lesüllyedhet.

Kútszivattyú
Talajvízkutak szivattyúi többnyire a furaton kívül helyezkednek el. Érdemes a kúthoz egy aknát létesíteni, úgy hogy a szivattyú a fagyhatár alatt helyezkedjen el, így nem szükséges a berendezést ősszel szétszedni.

A szivattyúkat négy csoportba oszthatjuk:

  • Kézi pumpa – a legolcsóbb megoldás, de csak kis vízmennyiség kitermeléséhez alkalmas. Viszont kezelője megtakarítja a konditerembérletet.
  • Kerti szivattyúk – egyszerű és olcsó elektromos készülékek, amelyek ki- bekapcsolását a felhasználónak kell elvégezni.
  • Házi vízmű, illetve hidrofor Lényegében egy kerti szivattyú kiegészítve nyomáskapcsolóval, nem kell a ki- bekapcsolásával törődni, sokkal komfortosabb, de valamivel drágabb is mint egy kerti szivattyú.
  • Robbanómotoros szivattyú Inkább ott használatos, ahol a többi típus nem jöhet szóba, mivel üzemeltetése körülményes és drága

image

Kézi pumpa

Image
Házi vízmű

Image
Kerti szivattyú

Image
Robbanómotoros szivattyú

Gondolni kell arra, hogy a szívócső végéneknek a szűrő teteje felett kell elhelyezkedni!

Rétegvízkutak esetében a szivattyú a furaton belül víz alatt helyezkedik el, ezek az úgynevezett búvárszivattyúk. Búvárszivattyúk nyomják a vizet, ezáltal tetszőleges mélységből szívhatunk, azaz nyomhatunk vizet a felszínre. A fúrt kutakba beépíthető búvárszivattyúkat két csoportba oszthatjuk:

  • Membránszivattyúk Kis vízmennyiségek kitermelésére alkalmas, kb. 15-20 mélységből tudnak vizet feltermelni. Kedvező árfekvésük miatt sokan választják. A membránszivattyúk állandó rezgésükkel károsítják a kutat, homokolást okoznak, esetenként tönkre is tehetik. Alkalmazásuk csak nagyon speciális esetekben javasolt.
  • Centrifugál szivattyúk Minden mélységből, bármely vízmennyiséget fel tudják termelni, a vízadóréteget nem rázzák szét, viszont drágábbak mint a membránszivattyúk.

A búvárszivattyúkat úgy kell beépíteni, hogy a szivattyú alsó pereme a szűrő felső pereme felett legalább fél méterrel helyezkedjen el. Amennyiben a szivattyú belelóg a szűrőbe, a szűrő eltömődhet, illetve a víz homokos lesz. Amennyiben a kút vízhozama ezt nem teszi lehetővé, akkor a szivattyút a szűrő alatt kell elhelyezni.

A szivattyú felett mindenkor legalább egy méter víznek kell lenni.

Kútbéléscső
A kútbéléscső szerepe, hogy a kút falát képezze, beomlását megakadályozza. Míg kisebb, pár méteres kutakba akár csatorna csövet is lehetséges használni, addig már pár tízméteres kútba is speciális kútbéléscső beépítését javasoljuk, mivel a csatornacső stabilitása nem megfelelő, a rá nehezedő nyomásnak nem minden esetben képes ellenállni, belapulhat, vagy akár össze is törhet. Ez általában a kút végét jelenti, ilyen események kiküszöbölése érdekében mi csatornacső beépítését nem javasoljuk.

Iszapzsák
Az iszapzsák nevével ellentétben nem zsák, hanem egy  hosszú zárt cső, amely a szűrő alatt helyezkedik el. Alja el van zárva. Célja a kút üzemelése során a kútba bekerült homokszemcsék leülepítése. Időnként (pár évente) tisztítani kell.

Kavicsszűrő

Image
A szűrőrakat és a furat fala közé kavicsszűrő kerül. A kavicsszűrő megakadályozza a finom homokot abban, hogy a szűrőn keresztűl a kútba kerüljön. A szűrőkavics szemcseméretét a szűrőrakattal és a talajszerkezettel kell összhangba hozni, különben nem működik optimálisan.

Termelőcső
A külső szivattyúk szívócsöve nem szabad, hogy a szívás hatására összelapuljon, ajánlatos gégecsövet illetve KPE csövet használni, kerti slag nem alkalmas erre a célra.. Végére lábszelepet kell szerelni. Mindenképpen a szűrő felső pereme felett kell végződnie.
Búvárszivattyúk termelőcsövei többnyire műanyagból készülnek (PE), és össze vannak fogva az elektromos vezetékkel és egy rozsdamentes drótkötéllel, amely a berendezés súlyát megtartja.

Facebooktwitterlinkedinrssyoutubeby feather