Archive | február 2015

Saját vizét issza vissza

Saját vizét issza vissza

 Kedvenc kanadai űrhajósunk, az ISS jelenlegi parancsnoka, Chris Hadfield legutóbbi videójában arra hívja fel a nézők figyelmét, hogy sose felejtsék el, mennyire szerencsések, hogy tiszta vízhez van hozzáférésük.

Tekintettel arra, hogy a Nemzetközi Űrállomás egy zárt rendszer, nem engedheti meg magának, hogy akár csak egy csepp víz kárba vesszen – 2010 óta erről egy olyan masina gondoskodik, amely 93 százalékos hatékonysággal képes a vizet újrahasznosítani.

Video

Természetesen az emberi vizeletet is újrahasznosítják, azonban nincs ok az undorra, mivel a végeredmény tisztább, mint ami itthon a csapból folyik.

Facebooktwitterlinkedinrssyoutubeby feather
This entry was posted on 2015-02-13.

Arzénnal szennyezett ivóvíz Magyarországon

Arzénnal szennyezett ivóvíz Magyarországon

Kép forrása:

http://www.oki.antsz.hu/

Leírás szerzője:

http://viz.kalauzolo.hu/arennal-szennyezett-15millio-ivoviz/

Az ANTSZ tájékoztatója szerint 475 településen, több mint 1,5 millió embert érint a vezetékes ivóvíz arzén szennyezettsége Magyarországon. A legtöbb helyen az arzén jelenlegi mennyisége az ötszöröse az EU által megengedett határértéknek.

A vizek arzénnal való szennyezettsége kb. 2 évtizede ismert hazánkban. Az EU csatlakozás előtt 50 mikrogramm / liter volt a megengedett határérték, mely az EU csatlakozás után 10 mikrogrammra csökkent. Hazánk pár év haladékot kapott a probléma megoldására, de sok település esetében nem történt érdemi változás. Így fordulhatott elő, hogy 2009. dec. 25-én lejárt a határidő, és több településen a 6 év alatti kisgyermekeknek és várandós anyáknak palackozott ivóvizet kell biztosítaniuk.

A térképen jól látható, hogy főleg az Alföldi régió érintett, de elszórtan egész Magyarország területén vannak települések ahol arzénnal szennyezett a csapvíz. A hazai vizekben természetes szennyeződés az arzén, melynek forrása a vízadó rétegekben keresendő. Legáltalánosabban a Dél-Alföldi régióra jellemző, főleg az artézi vizekre.

Az arzén az egyetlen olyan hazai ivóvíz szennyező anyag, amelyről több független vizsgálat is kimutatta, hogy az ivóvízben található, határérték feletti szennyezettség növeli a bőr- és tüdőrák, nagyobb koncentrációknál pedig ezeken felül még a hólyag- és veserák kialakulásának kockázatát.

Szerző által felhasznált források:

http://viz.kalauzolo.hu/arennal-szennyezett-15millio-ivoviz/

Facebooktwitterlinkedinrssyoutubeby feather
This entry was posted on 2015-02-13.

Disznószar van a kutamban!

Aki nem akarja a szomszédja kétévnyi ürülékét a saját vízében megtalálni, és kicsit is szívén viseli gyerekeinek és unokáinak a sorsát, az ne kontárokkal fúrasson kutat az udvarába. Ha mégis ellenállhatatlanul vonzódunk a saját vízlelőhelyünkhöz, hívjunk szakembert, és öntözzünk jó sokat, mert csak akkor térül meg a befektetés.

Veszélyben az ország felszín alatti vízkészlete – nyilatkozta pár hónapja az Inforádiónak a Magyar Vízkútfúrók Egyesületének elnöke. Kumánovics György szerint a házak udvarában álló kutak 90 százalékát illegálisan fúrják, és a kontárok által létesített kutak a tiszta vízadó rétegeket szennyezik. Ha ez így megy tovább, kiürülhetnek a készletek – vázolta az elnök a riasztó jövőt. Az interneten önsegítő honlapok egész sora ad tippeket a házi kútfúrásra, és hogy mennyit lehet spórolni azzal, ha leválunk a szolgáltatóról, és több fórum is azt bizonyítja: van kereslet az udvari vízforrásokra.

Ingyen kút nincs

Magyarország területén több tízezerre becsülhető a legális, vízügyi felügyelőségek által kiadott vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező kutak száma a vidékfejlesztési minisztérium szerint. Az illegálisan fúrt kutakról azonban már jóval nehezebb hivatalos adatokat szerezni: a minisztérium megbecsülni sem tudta számukat, és mivel a kutak alapvetően felszín alatt elhelyezett létesítmények, felderítésük sem egyszerű feladat.

“Keresik az emberek a lehetőséget, mindenki szeretne takarékoskodni” – mondja egy vállalkozó, aki az egész országban jár kutakat fúrni több mint húsz éve. Szerinte érdemes meggondolni, hogy valóban megéri-e a kútfúrás, mert ha valaki évente 5 köbméter vizet locsol szét a kertjében, annak felesleges belevágnia. Persze akad ellenpélda is.

“Egy ismerősömet évek óta próbáltam rábeszélni, hogy fúrasson kutat az udvarába, hiszen nagy kertje volt, ami igényelte bőven a locsolást. Nyolc hónap kellett hozzá, hogy megtérüljön a befektetés. Utána azzal nyaggatott, hogy miért nem vettem rá előbb a kútra” – mondta. Csatornázási díjat akkor is fizetni kell, ha saját kutunk van, és a kutat működtető elektromos szivattyúhoz is kell áram, ami családi házaknál, egyórás folyamatos működés mellett nagyjából negyven forint. Pénzbe kerül az engedélyeztetés is.

A kutak fúrása és üzemeltetése a köztudatban elterjedt tévhittel ellentétben mindig is engedélyköteles volt – ábrándított ki minden házi kútfúrásra készülőt az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) szakértője. Alapvetően kétféle kút van, az egyik 30 méternél sekélyebb talpmélységű lakossági fúrt kút, amelyből évi 500 köbméternél kevesebb vizet mernek ki. Erre az adott települési önkormányzat jegyzője adhat ki engedélyt, az eljárás díja 5 ezer forint. A másik típusba a mélyebb kutak tartoznak, amelyekből több vizet merhetünk ki. Ezek építését a vízügyi felügyelőség engedélyezi, és különböző igazgatási szolgáltatási díjakkal jár. Ilyen például a vízjogi üzemeltetési engedély, amely a vízjogi létesítési engedélyre megállapított díjtételek 80 százaléka, vagy a vízhasználati díj, amely a kutak céljától és jellegétől függően 40 ezer forinttól 350 ezer forintig is terjedhet.

A lakossági kis kutak ellenőrzése és nyilvántartása az önkormányzatok feladata, az [origo]-nak nyilatkozó mester szerint a tapasztalat az, hogy a jegyzők nem tudják, mire kell odafigyelni, mit kell engedélyezni. A vízügyi szakember ennél tovább is ment: szerinte egyáltalán nem ellenőrzik a kutak kivitelezését, emberhiány miatt csak a papírgyártás folyik a hivatalokban. Egy biztos, ha lebukunk, hogy engedély nélkül fúrtunk kutat az udvarban, akár 300 ezer forint bírságot is kaphatunk.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Intelligencia kérdése

A Budapest egyik külső kerületében álló családi ház lakói szintén saját kútjukból nyerik a vizet. Az [origo]-nak a háztulajdonos azt mondta: a környékükön szinte mindegyik ház udvarában áll kút, azonban hogy ki mire használja, és ezzel milyen károkat okoz magának vagy a környezetének, az intelligencia kérdése. Az ivóvízbázis elszennyezése szerinte évtizedekkel ezelőtt megtörtént, mert a kötelező csatornázás bevezetése előtt a környék lakói a gyűrűs kutakba vezették a szennyvizet. A család 12-13 éve épített magának saját kezűleg kutat, eddig semmi gondjuk nem akadt vele. “A gond azoknál jelentkezik, akik lazán lefúrnak egy csövet, és amit megjelenik valamilyen víz, már szívják is” – mondta.

“Ha a kútból jövő vizet bevezetjük a lakásba, nagy eséllyel baktériumokkal szennyezzük meg a vezetékes vizet, a külön vízvezetékrendszer kiépítése azonban sokaknak nem jut eszébe” – mesélt tapasztalatairól a nő, aki csak és kizárólag kertje locsolására fordítja a kútból jövő vizet. A költséghatékonyság is bejött a családnak, hiszen míg korábban két nyári hónap alatt annyi vizet elöntöztek a kertben, ami háromhavi fizetésüknek felelt meg, addig most szinte ingyen megoldják a locsolást. De más módon is spórolnak a vízzel: rendszeresen összegyűjtik az esővizet, ez évente legalább 20-25 köbméter.

A soha viszont nem látásra

A kútfúró nagyon örülne egy olyan listának, amely Magyarország kútfúróit sorolja fel a Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján, “így legalább valamilyen garancia lenne rá, hogy az a kút olyan, amilyennek lennie kéne”. Jelenleg ugyanis szerinte az történik, hogy az emberek látják az olcsó kútfúrást ígérő kényszervállalkozók hirdetéseit, akik a hivatalos engedéllyel rendelkező szakemberek méterenkénti 15 ezer forintos ára helyett 6 ezer forintot mondanak, és ezzel “már vitték is a vevőt”.

“Hatezerért az anyagot nem lehet megvenni, nem hogy normális kutat építeni” – mondta a kútfúró mester, aki szerint az ilyen összetákolt kutak nagyjából addig kutak, amíg a rossz minőségű PVC-cső, amelyet beletesznek, össze nem lapul. “Ezek a feketézők megcsinálják a silány munkát, elkérik érte a pénzt, aztán a soha viszont nem látásra. Utána meg jönnek hozzánk a tulajdonosok, hogy fúrjunk új kutat, mert iszapos víz szivárog fel”. Nem attól lesz jó egy kút, hogy a hatóság adott rá pecsétet – mondja a vállalkozó, aki szerint a bürokrácia “önnön farkába harap” azzal, hogy a magas engedélyezési költségek miatt az emberek a feketézőkhöz fordulnak.

Forrás: AFP

A mester igazi rémtörténeteket mesélt arról, hogy milyen károkat tud okozni egy kontár kezéből kikerült kút. Volt olyan, hogy a szomszéd öt éve betemetettnek hitt ásott kútjából a talajban összegyűlt trutymák átszűrődött a másik ház vízadó rétegébe. Ennél rosszabbul járt az a tulajdonos, aki megörült neki, hogy tőle pár száz méterre ásványvizet palackoznak, és arra gondolt, ha ilyen jó minőségű a víz, ő is fúrat egy kutat. “Megcsináltuk neki is kutat, és borzasztó minőségű vizet találtunk. Kiderült, hogy a második szomszédban sok száz darab disznót tartottak, a két ásott kútjukat pedig színültig megtöltötték híg trágyával, mert nem volt kedvük kihívni a szippantót” – mesélte.

Ördögi kör

Az engedély nélkül épített kutakkal a vízügyi igazgatóságnak sincsenek túl jó tapasztalatai. Ezeket ugyanis műszakilag sokszor nem megfelelően alakítják ki, a legnagyobb baj a palástcementezés hiánya. “Helyes kivitelezésnél a kavics fölötti körgyűrűs teret cementpéppel szigetelik, megakadályozva ezzel a védett rétegnek a felszín, illetve a talajvíz irányából történő esetleges elszennyeződését” – írták. Anyagi és időtakarékossági okokból vagy hozzá nem értésből ezt a szigetelést azoban általában nem végzik el.

Ez azért rendkívül káros, mert a kút termeltetésével a víz nemcsak a beszűrőzött rétegből, hanem a kavicsolt paláston keresztül a sok helyen már elszennyezett, vagy eredetileg sem megfelelő minőségű vizet tartalmazó felsőbb rétegekből is folyamatosan pótlódik. Az sem túl szerencsés, hogy a kutakat sok helyen túl közel építik fel a trágyadombhoz, istállóhoz, illetve az árnyékszékhez, ezzel szinte természetes a kutak vízminőségének gyors leromlása. Ördögi a kör az igazgatóság szerint, hiszen ha a sekélyebb rétegvizek minősége elromlik, akkor a tulajdonosok egyre mélyebb kutakat fúrnak, ezzel pedig a védett vízadó rétegeket is elszennyezik egy idő után.

A minisztérium szerint egy szabálytalanul kiépített ivóvíztermelő kútból vagy az ivóvíztermelő kút közelében létesített egyéb kútból a vízadó réteg elszennyeződésével a hálózatba kerülhet a szennyeződés, amely a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátását veszélyeztetheti. Illetőleg elszennyeződhetnek, kimerülhetnek olyan stratégiai vízkészletek is, amelyek ivóvízzel láthatnák el gyerekeinket és unokáinkat.

Facebooktwitterlinkedinrssyoutubeby feather
This entry was posted on 2015-02-13.

Vízfakasztók riport (nem csak) velem

Vízfakasztók
Aszályban pörög a kútbiznisz
Szirmai S. Péter
2012­08­09 06:21
A júliusi aszálypánik felpörgette a csillagászati víz­ és csatorna​ díjak miatt amúgy is reneszánszát élő kútfúró​ bizniszt, amelyben a feketegazdaság áll nyerésre.
Félmillióba került az ingyen víz az egyik Székesfehérvár melletti telektulajdonosnak. Az elmúlt néhány évben már 5 kutat rendelt különböző vállalkozóktól egyre nagyobb összegekért , de a nyár derekára egyikben sincs víz. Most fúrták neki a hatodik, immár 15 méter mély kutat , több mint 200 ezer forintért, és végre megtalálták a vízadó réteget .
Sokan járnak hasonló cipőben. Kumánovics György geológusmérnöknek, a Magyar Vízkútfúrók Egyesülete (MVE) elnökének kertjében szintén 4 döglött kút nyoma éktelenkedik, de csak a legutolsó működőképes, amelyet nem kontár fúrt.
GARANCIA NÉLKÜL
Egyre több pénzt hoz a kiskerti aszálypánik a természetes vízkészletek kiaknázóinak. A júliusi hőség és szárazság még verejtékesebbé tette a pörgős idei szezont a hazai kútfúróknak, akik közül a hozzáértőbbekre a megrendelőknek több hetet kell várniuk. A szárazság, no meg a csillagászati víz­ és
csatornadíjak hatására a saját kerti kút divattá vált.
A kutak kétharmadát a települések vonzáskörzetében, a családi házas övezetben a magánmegrendelők igénylik az öntözéshez, de áruházak, kisebb intézmények is fúratnak. A nagyobb kapacitású, mélyebb kutakat gazdálkodó szervezetek létesítik majorokba, külterületi telephelyükre, továbbá a nagy
szolgáltatók, vízművek. Az ügyfélkör újratermelődik, mert a jó kút élettartama is legfeljebb 30-40 év, a rosszaké csak pár esztendő, bár a specialisták szerint a rozsdásodó vas helyett a műanyag csővel készítetté, szinte végtelen is lehet.
Balog György pomázi kútfúrómester úgy véli, elsősorban az olcsóbb öntözés kedvéért, illetve a régi kút kiszáradása miatt vállalják egyre többen a több százezer forintos beruházást. Számla nélkül ugyan méterenként 5­6 ezer forintért, azaz átlagosan darabonként 100­-200 ezerért is lehet kutat rendelni, de
ennek megvan az a kockázata, hogy nem ad majd vizet. Ez elkerülhető, ha valaki rászán méterenként 10­15 ezer, azaz kutanként 300­400 ezer forintot, amiért már számla és garancia is jár. A megtérülés a kifizetett összegen túl függ a helyi vízdíjtól, a locsolt növényektől és a szárazság mértékétől is, de
akár már 3­5 év alatt is visszahozhatja árát a saját kút.
Abban, hogy manapság hamarabb száradnak ki a kutak, Balog György szerint nem az éghajlatváltozás, sokkal inkább a rengeteg kontár vállalkozó a ludas. A kútboom láttán sokan a gyors meggazdagodás reményében, de hozzáértés nélkül vágtak bele a fúrásba. „Az egyik ügyfelemnél csak 6 méterig
tudott lefúrni az egyik vállalkozó, nem is csoda, hogy nem működött a kútja. Mi 11 méterig fúrtunk le, gyönyörűen adja a vizet” ­ példálózik a szakember.
Úton-­útfélen táblán hirdetik magukat a botcsinálta vállalkozók, akik összebarkácsolt, nem kellő teljesítményű gépekkel dolgoznak, amelyekkel szerinte nem is lehet jó kutat fúrni. A mester maga is programozó matematikusból lett vállalkozó, miután tíz­egynéhány évvel ezelőtt nem talált pomázi telkére hozzáértő kútfúrót, így kitanulta a szakmát.
SZIGORÚ ÉS LASSÚ
A példa ragadós, bár a követők többsége nem bajlódik az engedélyekkel, a kellő tudás megszerzésével. Országszerte több százra tehető a be nem jelentett kútfúró vállalkozók száma. Székesfehérvár környékén például 21 tevékenykedik iparengedély és elegendő szakmai tudás nélkül.
2/13/2015 Vízfakasztók
http://figyelo.hu/cikk_print.php?cid=373216_vizfakasztok 2/3
A szakma becsülete, no meg az üzleti érdekeik védelme miatt szövetkeztek a mintegy 40 tagú MVE­ben a képzett kútfúrók az ügyfeleket és az államot megkárosító, a piacot tönkretevő kontárok és feketecégek ellen. Egyelőre azonban nem sok eredménnyel. „Olcsó kútnak nincs leve” ­ viccelődik Balog
György, de elismeri, a számlamentes konkurenciát az egyesület sem tudta még megfékezni.
Úgy véli, a feketegazdaságot azért sem könnyű visszaszorítani, mert a szigorú törvényi előírásokat nagyon nehéz betartani. Ha a telken csak 25 méternél mélyebben érhető el a vízadó réteg, vagy a kevés talajvíz miatt a felső agyagrétegnél mélyebbre kell fúrni, a jegyző helyett a regionális környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségtől kell a kúthoz engedélyt kérni. Ez esetben viszont a drága vizsgálatok és a bonyolultabb engedélyeztetés miatt egymillió forintba is belekerül a hozzájárulás (lásd a keretes írást). A vízjogi engedély hanyagolásában a magas igazgatási szolgáltatási díjak mellett nagy szerepe van a lassú engedélyezési eljárásnak is.
EGYMILLIÓS BÍRSÁG
A szigorú szabályokkal viszont szemlátomást eddig nem értek célt a jogalkotók. A kutak többsége ugyanis engedély nélkül készül, így becsülni is nehéz, évente hány ezer újat létesítenek országszerte ­ mondja Kumánovics György. Az egyesület becslései szerint mindenesetre ma már a kutak legkevesebb
négyötöde engedély nélkül készül (lásd a táblázatot).
„Minket nemcsak az zavar, hogy jogtalanul dolgoznak, hanem az is, hogy rossz kutakat csinálnak, és ezzel elszennyezik a vízadó rétegeket” ­ magyarázza Kumánovics György. A rosszul átfúrt vízzáró rétegeken keresztül leszivárog a szennyezett, nitrátos talajvíz az agyagréteg alatti vízkészletbe, emiatt Fejér megye több településén is el kellett tömedékelni a rossz kutakat.
Az egyesület több, szigorúbb ellenőrzést kért Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztertől. Ennek egyelőre annyi eredménye lett, hogy a vízgazdálkodási törvény módosítása nyomán négyszeresére emelkedett az idén az engedély nélküli és az engedélytől eltérő kutak után fizetendő bírság. A vízgazdálkodási előírás megszegői akár egymillió forintot is fizethetnek.
A hatóság aktívabb fellépése is várható, miután a Vidékfejlesztési Minisztérium februárban a vízkútfúrások felügyeleti ellenőrzésének kiterjesztését kérte a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségektől, illetve az önkormányzati jegyzőktől. Jelenleg azonban még csekély a lebukás esélye, legfeljebb feljelentés nyomán kerülhet valaki bajba.
Papírforma
A saját kút engedélyköteles. Ha a kútból nem vesznek ki napi másfél vagy évi 500 köbméter vizet, a települési önkormányzat engedélyezi. A talajvizes kutakhoz csak jegyzői engedély kell, az eljárás az építési hatóságok illetékességébe tartozik. A vízjogi engedélyes ­ 25 méternél mélyebb ­ kútból felhasznált víz mennyisége után vízkészlet­ használati járulékot kell fizetni a magánszemélyeknek és a közületeknek is. A talajvizes kútból felhasznált vízmennyiséget is évente be kell vallani a hatóságnak, és fizetni
utána a díjat, de az eljárás egyszerűbb. Ha valaki illegálisan működtet kutat, és ez kiderül, ellene az eljárást a területileg illetékes önkormányzatnak vagy vízügyi igazgatóságnak kell lefolytatnia.

Készül a kút. Akár 3­5 év alatt is megtérülhet
Kútvíz a házban
Sokan úgy akarnak spórolni a víz​ díjon, hogy a kútvizet bevezetik a házba, de ezt legálisan tenni körül​ ményes. Főként azért, mert a szennyvíz­elvezetési és ­tisztítási díj a szennyvíz mért mennyiségén alapul ebben az esetben. Szennyvízmérő hiá​ nyában az elszámolásnál a mért ivóvíz és a kútból származó víz összesített mennyiségét kell figyelembe venni. Tehát a kútból származó mennyiséget hiteles vízmérővel szükséges mérni, és az adatait át kell adni a víziközmű­szolgáltatónak. További hátrány, hogy
mivel a hazai közüzemi ivóvízhálózat túlméretezett, a vezetékes víz felhasználásának csökkenése tovább emelheti a fogyasztói díjakat. Emellett kockázatos, ha keveredhet a házi vízellátó rendszerben a kútból származó és a vezetékes, vagy​ is az ivóvíz.

Facebooktwitterlinkedinrssyoutubeby feather
This entry was posted on 2015-02-13.

Új weboldal

Elérkezett az idő egy új weboldal elkészítésére, mivel a régi hmmm… finoman szólva már nem volt aktuális. Talán érthető lessz, ha elmondom, hogy már majd 6 éves volt, amikor készült, a komuterekben még rádiócsövek voltak, nem tudtuk mi a facebook, és a feltüntetett árak olyan olcsók voltak, hogy annyiért még én is furattam volna, ahelyett hogy én megfúrjam. No ennek az oldalnak leáldozott, de aki megtalálja, és hivatkozik rá, még a régi árakon rendelhet kutat, persze csak addig, amíg az új árlista ki nem kerü az új oldalra. Érdemes igyekezni, mert gőzerővel dolgozunk az új oldalon. 🙂

Facebooktwitterlinkedinrssyoutubeby feather
This entry was posted on 2015-02-12.